1. Ablak és ajtó típusok

• Bukó-nyíló ablak és erkélyajtó: oldalra nyíló és buktatható szárny, jobbos és balos változat.
• Bukó ablak és erkélyajtó: csak buktatható szárny
• Nyíló ablak és erkélyajtó: csak oldalra nyitható szárny, nyitható jobbra vagy balra.
• Bejárati jellegű erkélyajtó: külső és belső oldalon is kilincs van, így mindkét oldalról nyitható.
• Átmenő kilincses erkélyajtó: ugyanaz, mint a bejárati jellegű erkélyajtó.
• Emelő-toló erkélyajtó: nagy üveg felületeknél alkalmazzák, lehetséges az akadálymentes küszöb kiépítése, nagyon könnyen kezelhető szerkezet. A kétrészes emelő-toló ajtó egy eltolható szárnyból és fix elemből áll. Van háromrészes emelő-toló ajtó mely 2 db fix elemből és 1 db szárnyból épül fel és fordítva, hogy az emelő-toló szerkezetnek 2 db eltolható szárnya van és 1 db fix eleme. Ezen felül van még kétirányú emelő-toló erkélyajtó mely 2 db szárnyból és 2 db fix részből tevődik össze.
• Toló-bukó erkélyajtó: az ablakkal megegyező szerkezet a szárnyát kibuktatjuk a tokszerkezetből és az oldalra eltolhatóvá válik.
• Harmonika erkélyajtó: többszárnyas (7 szárny) kivitelben készülhet nagy előnye a teljes nyílásszélesség kihasználhatósága.
• Bejárati ajtó:készülhet egyszárnyas és kétszárnyas kivitelben. Bejárati ajtó lehet befelé és kifelé nyíló.
• Fix ablak: üvegezet tokszerkezet, melyet nem lehet kinyitni.
• Felülvilágító:általában bejárati ajtó, erkélyajtó fölé helyezett ablak.
• Oldalvilágító: bejárati ajtók mellé helyezett fix elem
• Beltéri tolóajtó: beltéri ajtószerkezet, küszöbnélküli megoldással, felső vezetésű sínszerkezettel. Beltéri tolóajtó beépítés után nem biztosít légzárást. A beszerelt ajtó szárnya és fal között kb. 0,5 – 1 cm rés marad. Ugyanígy az ajtó szárnyának felső és alsó széle sem biztosít légzárást. Beltéri tolóajtó szerkezetet általában gardrób vagy más tároló helységek, közlekedők esetében használják.
• Beltéri harmonika ajtó: szélesebb nyílásokhoz használatos ajtó típus. A beltéri harmonika ajtó ugyanúgy, mint a beltéri tolóajtó nem biztosit tökéletes légzárást a helyiségek között. Készülhet kettő vagy többszárnyas kivitelben. Beltéri harmonika ajtók esetében is használható a felső vezetésű sín, de sok esetben az ajtó kiváló működése érdekében szükség van alsó vezetésre is. Beltéri harmonika ajtók alsó sínrendszere készülhet süllyeszthető kivitelben is.
• Tetőtéri ablak: a tető síkjába építhető ablak.

2. Faanyag: rétegragasztott ablak és ajtó fríz

• 3 rétegből ragasztott faanyag mely vetemedés mentességet biztosít a belőle készült fa ablakok, fa ajtók, fa erkélyajtók egyszóval fa nyílászárók részére.
• Az ajtó és ablak fríz lehet hossztoldott és toldásmentes.
• Hossztoldott fa ajtó vagy fa ablak fríz: rétegragasztott faanyag, mely 6 méteres szálakban kerül forgalmazásba. A toldások látszanak, szakmai szempontból a hossztoldott anyagból készült ajtók illetve ablakok egyenértékűek a toldásmentes anyagból készült ablakokkal és ajtókkal.
• Toldásmentes ablak vagy ajtófríz: 60 – 300 cm közötti méretben készül, a belőle gyártott ajtók és ablakok talán esztétikailag szebb képet mutatnak, mint a hossztoldott anyagból gyártott nyílászárók.
• Ajtó és ablak frízeket többféle vastagságban és szélességben gyártják mindig szárított anyagból, 12 % nedvesség tartalommal.
• Rétegragasztott ajtó fríz beltéri ajtók gyártására is készül.
• A fa ajtó és fa ablak frízek készületnek: borovi fenyőből, lucfenyőből, vörös fenyőből, tölgyfából valamint egzotikus faanyagokból. (meranti, mahagóni, durian stb.)

3. Vasalat: Biztosítja a nyílászárók nyitását és záródását

• Ablakok és erkélyajtók biztos záródását és a jó légzárást korszerű többponton záródó ajtó és ablak vasalatok biztosítják. A vasaltok többféle funkció ellátására alkalmasak. Ablak vasaltok típusai: normál ablak vasalat, alapbiztonsági kivitel és emelt biztonsági fokozat.
• Bukó-nyíló ablak vasalat: alkalmassá teszi az ablak, erkélyajtó szárnyat, 2 illetve 3 pozícióban való nyitásmódra. Nyíló illetve bukó állás, valamint résszellőzési lehetőség.
• Nyíló vasalat: az ablak és erkélyajtó szárnyak oldal irányú nyitására ad lehetőséget.
• Bukó vasalat: a nyílászáró szárnyak buktatására szolgál.
• Középfelnyíló és középfelnyíló – bukónyíló vasalat: kétszárnyas erkélyajtó és ablak szárnyainak nyitására és buktatására szolgál.
• Emelő-toló erkélyajtó vasalat: Nagy felületű nyílászárok mozgatásához fejlesztették ki. Nagyon könnyű mozgást biztosít a széles emelő-toló erkélyajtó szárnyainak. Többféle kivitelben kapható, mely alkalmas egyszárnyas, kétirányú szárnyak és több szárny egyirányú mozgatására. Az emelő-toló erkélyajtó vasalat alumínium küszöb szerkezete süllyeszthető, így a fennmaradó, látszó ajtó küszöb 0,5-1 cm lehet. A kilinccsel vezérelt résszellőztetés optimális levegőcserét biztosít.
• Harmonika erkélyajtó vasalat: Eszel a vasalattal készült erkélyajtók teljes szélessége kihasználható, a több erkélyajtó szárny mozgatásának köszönhetően.
• A harmonika erkélyajtó vasalthoz kétféle küszöbrendszer tartozik az egyik itt is süllyeszthető a fennmaradó küszöb magasság 2 cm a másik úgynevezett normál küszöb ahol a látszó magasság 6-7 cm.
• Zsalugáter és spaletta vasalat: legmegfelelőbb vasalat a Roto-Fentro, amely a nagyfokú stabilitás mellett impozáns kinézett ad a nyílászáró szerkezetre épített zsalugáter vagy spaletta számára. A zsalugáterek és spaletták a legtöbb esetben belűről zárhatóak. A Roto-Fentro zsalugáter illetve spaletta vasalatok matt fekete színben kerülnek forgalomba.
• Zsalugáter kivető pánt: zsalugáter és spaletta szárnyakat kivető pántokkal szereljük az ablak vagy erkélyajtó tokszerkezetére. A kivető pánt lehetővé teszi a zsalugáter vagy spaletta szárny kinyitást a külső falsikra.
• Többpontos zár: bejárati ajtók zárszerkezete. Többpontos rúdzár melyek nagy része biztonsági kivitelben készül. Ajtózárak készülnek görgős, csapos és kampós kivitelben.
• Zárbetét vagy cilinderbetét: A bejárati ajtók valamint bejárati jellegű erkélyajtók zárszerkezetébe beépíthető elem, mely által a bejárati ajtó, erkélyajtó alkalmassá válik a zárhatóságra.
• Zárfogadó, zárlemez: bejárati ajtók és beltéri ajtók zárnyelveinek fogadására szolgáló elem.
• Elektromos zárfogadó: bejárati ajtók zárszerkezetinek fogadó eleme. Az ajtó nyitása távolról irányítható. Az elektromos zárfogadó a bejárati ajtó tokszerkezetébe van beépítve.
• Résszellőző: bukó-nyíló ablak és erkélyajtó vasalatnak kiegészítő eleme, mely lehetőséget biztosít az ablakszárny pár mm-es nyitva tartására (az ablakszárny buktatható állásában)
• Hibás működés gátló: az ablak nyitott állapotában megakadályozza, a rossz működést nem engedélyezi a kilincs elforgatását.
• Alumínium (eloxált) vízvető: az ablakok és erkélyajtók, alsó tok részén helyezkedik el megvéve azt az időjárás káros hatásaitól.
• Szárnytakaró: az ablak és erkélyajtó szárny alsó vízszintes részére van helyezve, mely komoly védelmet nyújt az időjárásnak leginkább kitett ablakszárny elemnek. Szárnytakaró anyaga eloxált alumínium.
• Higro szellőző: páratartalom függő szellőzés, biztosítja a magas páratartalmú lakások szellőzését, így megakadályozható a penészedés. Egyes esetekben a gázművek kötelezővé teszik a használatát. Az ablak vagy erkélyajtó felső részébe kerül beépítésre.
• Kilincs: ablak, erkélyajtó, beltéri ajtó, bejárati ajtó és minden más nyílászáró nyitására és csukására szolgál, szorosan kapcsolódva a nyílászáróban levő vasalathoz. Kilincs anyag lehet általában fém: alumínium, réz, kovácsoltvas stb.
• 3 D pánt: bejárati ajtók és beltéri ajtók vasalására szolgál mely több irányban állítható.
• Pipa pánt: régebben használták a fa bejárati és fa beltéri ajtók vasalására.
• Hidraulikus ajtócsukó: általában bejárati ajtókhoz használt olajfékes szerkezet, az ajtószárnyat nyitás után automatikusan behúzza.
• Távnyitó: magasan levő bukó ablakok szárnyainak buktatására szolgál.
• Elektromos távnyitó: szintén ablakok bukó szárnyainak nyitásárára szolgáló szerkezet. A nagyon magasan levő ablakok bukó szárnyainak nyitásakor szokták alkalmazni.
• Alumínium küszöb: bejárati ajtók, egyes erkélyajtók, emelő-toló erkélyajtók valamint harmonika-erkélyajtók alsó eleme. A hőhídmentes kivitelben is kapható küszöbök kitűnő szigetelést biztosítanak a nyílászárók alsó szerkezetének is. Bejári ajtók alumínium küszöb magassága 2 cm.
• Toló pajzs: bejárati ajtók nyitására szolgál, kilincs helyett használják görgős zárak beépítése esetén.
• WC zár: beltéri ajtóknál használatos zárszerkezet, az ajtószárny belső oldalán levő elforgatóval kulcs nélkül tudjuk bezárni az ajtót. Legtöbb esetben fürdőszoba ajtók és WC ajtóknál kerül beépítésre.
• Rejtett vasalat: ezzel a rendszerrel vasalt ablakok és erkélyajtók szerkezetén csak kilincs látható. A nyílászáróban levő vasalat teljesen rejtve van. Alkalmazása nem minden ajtó és ablak profil szerkezetnél lehetséges.
• Erkélyajtó behúzó fül: erkélyajtók, teraszajtók szárnyának külső oldalra szerelt fül. A nyílászáró vasalat szerkezetébe épített huzatzár segítségével a kívülről behúzott erkélyajtó, teraszajtó csukva marad, azonban az ajtó nem záródik be.
• Pánttakaró: bejárati ajtók, erkélyajtók, beltéri ajtók és ablakok látszó pánt felületeinek eltakarására szolgáló, színes műanyagból vagy rézből készült sapka. Nyílászáró díszítésére szolgáló takaró elem.
• Szellőző rács: általában beltéri ajtók szárnyainak alsó vagy alsó és felső részébe beépített rács. Nehezen szellőző, helyiségek ajtóinak szárnyaiba kerül beépítésre. Több esetben a gázszolgáltatást végző cégek írják elő a beltéri ajtó szárnyába épített rácsszerkezetet.
• Beltéri ajtóütköző: ajtó kinyitásakor megakadályozza az ajtószárny falhoz csapódását. Az ajtóütköző csavarozással falra vagy a padlóra szerelhető.
• Automata küszöb: bejárati ajtók és beltéri ajtók esetében használatos, a fa ajtószárny vízszintes alsó részébe kerül beépítésre. Az ajtó becsukásakor a küszöb a szárnyból leereszkedik, az ajtó kinyitásakor felemelkedik.

4. Ablak, erkélyajtó és bejárati ajtó szerkezete

• A fa ajtók és ablakok szerkezeti elemei: a szerkezeti elemek sarokkötései kettős ollós csappal készülnek. A fa nyílászáró szárny és tok kettős falccal és dupla ütközéssel készül.
• 68 x 80 ajtó vagy ablak profil: 2 réteg üvegszerkezet befogadására alkalmas
• 78 x 80 ajtó vagy ablak profil: 3 réteg üvegszerkezet befogadására alkalmas
• Bejárati ajtó szerkezete: 68 x 80 és 68 x 115 vagy 78 x 80 szerkezet és 78 x 115 méret.
• Tokosztó: a nyílászáró tokszerkezetébe kerül, azt megosztva a szerkezet több ablak és ajtószárny fogadására válik alkalmassá.
• Valós osztás: az ajtó és ablakszárnyakba kerülő osztás. Az így kialakított szárnyak kettő vagy több mezőt alkotnak. A nyílászáró szárnyakba épített valós osztás minimális szélessége 50 mm.
• Rátétosztás: a nyílászáró szárnyak külső és belső részére ragasztott díszítő jellegű osztás. A hőszigetelt üveg közé úgynevezett duplex osztó kerül, mely a nyílászáró szárnyaknak olyan kinézetet biztosít, mintha az több üvegmezőből állna. Az ablak és ajtók szárnyaira rakott rátétosztás, díszléc szélessége 25 – 30 mm.
• Toktoldás, tokszélesítés: a nyílászáró tokszerkezetének magasítása és szélesítése. Az ablak és erkélyajtó tokmagosítás esetén alkalmassá válik a külső redőnyszekrény ráépítésére, így az nem log le az ajtó vagy ablakszárnyak elé. Tokszélesítést a redőny lefutó sínek végett illetve a káva szigetelése végett szerelünk a nyílászáró két oldalára.
• Soroló elem, soroló oszlop: nyílászáró szerkezetek összeépítésére szolgáló oszlop. Több ablak és ajtó sorolható egymás mellé.
• Üvegléc: ajtó és ablak szárnyszerkezetébe kerülő üveg beszorítására szolgál.
• Takaróléc: a beépített nyílászáró és falazat közötti rés eltakarására használatos.
• Ablakdeszka: fából készült belső könyöklő.
• Párkánymarás: az ablak tokszerkezetének alsó részéből kimart rész mely alkalmas a külső és belső ablakpárkány fogadására.
• Utólag szerlehető ajtótok: beltéri ajtók tokszerkezete mely falazás és vakolás után kerül beépítésre.
• Táblásított anyag: beltéri ajtók és bejárati ajtók tömör fa betétjei vésett kazettái készülhetnek ebből az anyagból.
• Vésett vagy mart kazetta: bejárati ajtók valamint beltéri ajtók tömör eleme, mely markáns kinézetet biztosít a nyílászáróknak. Kültéri ajtókba készült betétek közé hőszigetelő anyag kerül beépítésre, növelve ezzel a nyílászáró hőszigetelését.
• Íves ajtó vagy ablak: a teljes nyílászáró szerkezet íves kivitelben készül. Külső tokszerkezet íves és a bele kerülő ajtó vagy ablakszárny szintén teljesen íves. Nevezhető külsőíves ajtó vagy ablak szerkezetnek is.
• Belsőíves ajtó vagy ablak: a normál tokszerkezettel és szárnnyal rendelkező ajtó vagy ablak, szárnyaiban levő belső ív.
• Alakos ablak: a normál nyílászáró szerkezeti formától eltérő kinézetű ablak vagy ajtó, általában háromszögforma. Alakos ajtók és ablakok is készülhetnek többféle nyitásmóddal.

5. Üveg

• Hőszigetelő üveg: Kettő vagy több rétegű üveg légmentes összeragasztása, amely kitűnő szigetelést, biztosit az ajtó illetve ablak számára. Pár évvel ezelőtt készült ablakok és ajtók üvegeinek hőszigetelési értéke k = 2,8 W / m2 K, utána következtek a még mindig 2 réteg üveggel készült ablakok és ajtók melyek hőszigetelési értéke Ug=1,4 W / m2 K és gázzal töltve Ug=1,1W / m2 K. Ezután a jöttek a 3 rétegű üvegezéssel készülő nyílászárók, ahol az üvegek hőszigetelési értéke Ug=0,7 W / m2 K vagy- Ug=0,8W / m2 K.
• Hangszigetelő üveg: az ajtók és ablakok a hőszigetelő üvegrendszer mellet készülhetnek hangszigetelő üvegrendszerrel is. A két rendszer alkalmazás nem zárja ki egymást. A hangszigetelő nyílászárók beépítés zajos helyekre kerül beépítésre. A normál kétrétegű hőszigetelő üveggel készült ablak és ajtó üvegének hangszigetelése 33 dB.
• Kétrétegű hőszigetelő üveg: általában 2 db 4 mm-es üveg összeragasztása 16 mm-es távtartóval. A nyílászáró szerkezetébe kerülő üveg többféle „Ug” értékkel készülhet.
• hőszigetelő ablak és ajtó üveg: 4-16-4 Ug = 2,8 W / m2 K,
• b) hőszigetelő ablak és ajtóüveg: 4-16-4 lágyfémbevonatos Ug=1,4 W / m2 K
• hőszigetelő ablak és ajtóüveg: 4-16-4 lágyfémbevonatos – gáztöltéssel Ug = 1,1 W / m2 K
• Háromrétegű üveg: ezzel az üvegszerkezettel a nyílászáró hőszigetelése nagyon sokat javul, 3 db 4 mm-es üveg összeragasztásával készül.
• Hőszigetelő ablak és ajtó üveg: 4-12-4-12-4 Ug = 0,7 W / m2 K
• Lágyfémbevonatos üveg: a kettő vagy 3 rétegű üvegszerkezetnél használják mely a szerkezet hő átbocsátási tényezőjét javítja. A ma gyártott ajtók és ablakok szerkezetébe kerülő többrétegű üvegek mindegyikében használatos. A lágy fémbevonatos üveg az ablakokon és ajtókon levő átláthatóságot nem korlátozza
• Nap és fényvédő üveg: ide sorhatóak a parsol, stopsol és reflexiós üvegek. Az ablakokba beépített fényvisszaverő üvegek szerepe az erős napsugárzás elleni védelem. A nyílászárókba épített fényvisszaverő üvegek egészségre gyakorolt negatív hatása végett sokan ellenzik ezen üvegek használatát.
• Argon gáz: az ajtók és ablakok számára készült üvegek közötti rés kitöltésére használják, mely növeli az üveg hőszigetelését.
• Katedrál és savmart üveg: a nyílászáró szerkezetbe épített katedrál illetve savmart üveg funkciója lehet díszítés valamint az átláthatóság korlátozása a fény áteresztésével.
• Edzett üveg: fa ajtó és fa ablak szerkezetinkbe edzett üveget is beépíthetünk, sérülés esetén az üveg nem törik szilánkosra, apró darabokra hullik szét és nem okoz balesetet.
• Állosztó: a hőszigetelő üvegszerkezet közé kerülő díszléc melynek díszítő szerepe van. Az állosztó általában alumíniumból készül, színe fehér, barna vagy arany. Ez az üvegközti díszítés leginkább az 1990 – es években készült ablakok és erkélyajtók üvegeiben köszön vissza.
• Szilikon: az ablak és ajtó keretébe kerülő üveg beépítésre szolgál. Fokozza a fa nyílászáró hő és hangszigetelését. Megakadályozza az üveg külső felületén levő csapadék bekerülését az ajtó vagy ablak belső szárnyszerkezetébe.
• Távtartó: a fa ajtó és fa ablak szárnyaiba kerülő két vagy háromrétegű üveg összeragasztásához használatos fém vagy műanyag peremzáró.

6. Egyéb

• Névleges méret: az épület szerkezetében, falazatában kihagyott nyílás, melybe bejárati ajtók, erkélyajtók, beltéri ajtók, ablakok és más nyílászárók kerülnek beépítésre. Az elkészült nyílászárók mérete mindig kevesebb, mint a névleges méret. Tervrajzokon az ablakok és ajtók névleges méretei vannak feltüntetve.
• Falnyílásméret: az épület falazatán kihagyott ajtók és ablakok befogadására szolgáló nyílásméret egyenlő a megtervezett névleges mérettel.
• Gyártási méret: ablakok, erkélyajtók, bejárati ajtók, beltéri ajtók gyártási mérete. A nyílászárók gyártási mérete, oldalanként 1 – 1 cm kisebb, mint a névleges méret. Pl. 120 x 120 cm nagyágú ablak gyártási mérete 118 x 118 cm.
• PUR-hab: a beépített ajtók és ablakok tokszerkezete és falazat közötti hézag kitöltésére használatos. A hab javítja a beépített nyílászáró stabilitását valamint kiváló a hőszigetelési értéke.
• Tokrögzítő csavar: a nyílászárók beépítésére szolgáló elem. Megkönnyíti az ajtók és ablakok beépítését. Tiplit nem igényel, és előfúrás után a beépítendő nyílászáró könnyen rögzíthető a falhoz.
• Szerelőfül: beépítendő ajtó, ablak oldalára csavarozható elem melynek segítségével a nyílászáró rögzíthető a falhoz.
• Régi tokszerkezetbe való építés: Annak ajánlott, aki új ablak és ajtó csere alkalmával nem szeretne utólagos javítási munkálatokat. Az új ajtó valamint ablak tokszerkezete a falban maradó régi nyílászáró tokszerkezetébe kerül beépítésre. Természetesen a régi nyílászáró szerkezetnek alkalmasnak kell lennie az új ajtó illetve ablak fogadására.
• Nyílászáró elhelyezési sík: a fal vastagságon belül az ablakok, bejárati ajtók, erkélyajtók, emelő-toló erkélyajtók elhelyezési helye. A nyílászárók beépítési síkját több minden befolyásolja, esetleges redőnyszerkezetek szerelése más árnyékolástechnika, homlokzati kinézet stb.
• Ajtók és ablakok nyitásiránya: a nyílászárók nyitásiránya jobbos vagy balos lehet.
• Az ablak illetve ajtó nyitásirányának meghatározása a következő:
• jobbos nyitásirány – szemben állva a nyílászáróval (belűről nézve) pántok a jobboldalra esnek a kilincs pedig a baloldalon található.
• balos nyitásirány – szemben állva a nyílászáróval (belűről nézve) pántok a baloldalra esnek a kilincs pedig a jobboldalon található.
• Amennyiben a nyílászáró kifelé nyílik (bejárati ajtó) szintén a pánt helye határozza meg az ajtó nyitásirányát. Szemben állunk a bejárati ajtó szerkezettel
• a pántok a jobb oldalon helyezkednek el az ajtó jobbos, ha pántok az ajtó baloldalán találhatóak az ajtó balos.(ebben az esetben az ajtóval történő szembenállás a külső oldalon történik)
• Kétszárnyú ablakok, erkélyajtók valamint bejárati ajtók nyitásirányát az először nyíló főszárny határozza meg. Ismét szemben állva a kétszárnyas ablak, kétszárnyas erkélyajtó valamint kétszárnyas bejárati ajtó szerkezettel amennyiben az először nyíló szárny a jobb oldalra esik a nyílászáró jobbos, amennyiben az először nyíló szárny a baloldalra esik az ablak vagy ajtó balos.
• A kifelé nyíló kétszárnyas bejárati ajtó esetében az eljárás hasonló csak a külső nézetből kell szemben állni az ajtóval és a főszárny a jobb oldalra esik az ajtó jobbos amennyiben a baloldalra az ajtó balos.
• A nyílászárók nyitásirányának meghatározása talán már nem is olyan bonyolult.
• Parapetmagasság: az a magasság ahol a beépített ablak alsó vízszintes éle található. A beépített nyílászáró alatti falszakasz.
• Első típusvizsgálat: az ajtók és ablakok megfelelőségi igazolásának kiadásához a gyártónak szüksége van egy úgynevezett első típusvizsgálatra egy kijelölt vizsgálólaboratóriumban. Ekkor vizsgálják meg az ajtók és ablakok vízzárást, légzárását, szélállóságát, hő átbocsátását valamint a biztonsági eszközök teherviselő képességét. A gyártó által készített nyílászárók első típusvizsgálataink eredményeit az Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyvben rögzítik. Ezután a nyílászáró gyártónak be kell vezetni az üzemi gyártás – ellenőrzési rendszert, mellyel a gyártó garantálja, hogy a bevizsgált ajtók és ablakok bevizsgált eredményei folyamatosan teljesülnek.
• CE jelölés: a nyílászáró gyártó az Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyv és Üzemi gyártás – ellenőrzési rendszer megléte után kiállítható a megfelelőségi nyilatkozat és használható a CE – jelölés a fa ajtókra és ablakokra. A megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmazni kell a fa ajtók és fa ablakok gyártójának főbb adatait és azok felhasználási lehetőségeit. A CE – jelölés az ajtó vagy ablak bármely látszó felületén elhelyezhető.
• Ablakok ás ajtók tárolása: a fa ajtókat és ablakokat becsomagolva száraz helyen kell tárolni. A fa nyílászárókat falnak támasztva enyhén megdöntve kell tárolni. Tároláskor mindig ügyelni kell a fa ajtók és ablakok sérülés elleni védelmére.
• D4 ragasztó: a korszerű fa ajtók és fa ablakok ragasztására használatos víz és főzésálló ragasztó. Ezt a ragasztót használva az elkészült fa nyílászárók nem hajlamosak a vetemedésre, méret és formatartóak.
• Tömítő profil: a fa ablak és fa ajtó, szárny falcában körbefutó rugalmas gumi profil. A fa nyílászárók szerkezetébe 2 helyre kerül beépítésre, falc tömítés és perem tömítés.
• Fa – alumíniumborítás: a fa nyílászáró külső részére kerülő borítás. A borítás alkalmazható ablakok és erkélyajtók külső takarására. A beépített fa nyílászárónak nincs kültéri kezelési költsége. Bejárati ajtók esetén ritkán alkalmazzák.
• Finombeállítás: a beépített fa ajtók és fa ablakok finombeállítását elvégezve biztosítjuk a fa nyílászáróink akadálymentes működését.
• Egyedi méret: a szabványban meghatározott mérettől való eltérés. A ma gyártott nyílászárók jelentős része egyedi méretben készül. A fából készült ablakok és ajtók teljes mértékben ki tudják elégíteni az ilyen irányú igényeket.
• Utólagos szigetelés: a régebbi nem jól záródó ajtók és ablakok, szárny vagy tokszerkezetébe beépített gumitömítést nevezzük utólagos szigetelésnek.

7. Árnyékolástechnika

• Zsalugáter: a fa nyílászáró külső oldalára szerelt passzív árnyékoló. Nyáron óvja otthonunkat a felmelegedéstől és védelmet nyújtanak a beépített nyílászáróknak. Zsalugáterek készülhetnek egyszárnyas, kétszárnyas és többszárnyas harmonika kivitelben. A zsalugátereket két nagy csoportba oszthatjuk fix lamellás zsalugáter és mozgatható lamellás zsalugáter. A zsalugáter felszerelhető minden fa nyílászáró szerkezetre, csak helyet kell biztosítani a zsalugáter külső falra nyíló szárnyainak. Kevés hely esetén harmonika szárnyas kivitelben gyártott zsalugátert tudunk felrakni a nyílászáró elé. Zsalugáterek és spaletták kitámasztása történhet falba fúrt kitámasztó beakasztásával vagy úgynevezett automata kitámasztóval. A szárnyak kinyitása és becsukása történhet kézzel, belűről kezelhető hajtókarral vagy elektromos motorral.
• Spaletta: szintén a nyílászáró elé szerelhető árnyékoló, ugyanaz a szerepe, mint a zsalugáternek. A spaletta nagyban eltér a zsalugátertől a spaletta szárny tömör szerkezetű. A spaletta szárnyak kitűnően díszíthetőek a betéteken kivágott különböző mintákkal. A spaletta és zsalugáter szárnyak kombinálhatóak egymással és így impozáns kinézetet adhatunk otthonunk nyílászáróinak.
• Redőny: a nyílászáró kültéri oldalára szerelt árnyékoló szerkezet, melynek fontos szerepe lehet az ajtók és ablakok megvédésében az időjárás ellen. Javítja a nyílászáró hőszigetelési értéket valamint szerepet tud játszani a betörés elleni védelemben.
• Redőny típusok: alumínium redőny, műanyag redőny és faredőny. Mindhárom típus felszerelhető a fa ablakokra, fa erkély és terasz ajtókra, fa emelő-toló erkélyajtókra és fa harmonika erkély ajtókra. A redőny színe hozzáigazítható a fa nyílászáró színéhez.
• Redőnytok típusok: külső tokos redőny, vakolható tokos redőny és belső tokos redőny. A fa nyílászárók bármelyikére felszerelhetőek a fent megnevezett redőny típusok.
• Mobil szúnyogháló: a fa ajtóra vagy fa ablakra szerelhető, amely ablak esetében felfelé húzható ajtó esetén elhúzható kivitelben kerülhet a fa nyílászárótok szerkezetére. A felfelé mozgatható, mobil szúnyoghálók bele kerülhetnek redőnyrendszer szerkezetbe, de a redőnytől függetlenül működnek.
• Reluxa: belső árnyékoló, amely a nyílászáró belső oldalára szerelhető.
• Vászonroló: szintén az ajtók és ablakok belső oldalára szerlehető. A nyílászáróra szerelt vászonroló anyaga lehet fényzáró, fényáteresztő, reflexiós, alupigmentált (tetőablakra) valamint napháló.
• Napellenző: erkélyajtók, teraszajtók, emelő-toló erkélyajtók, harmonika erkélyajtók elé szerelt árnyékoló. Napsütéskor árnyékot vet a nyílászáró elé csökkentve ezzel a lakás felmelegedését. Este a napellenző becsukásával az erkélytó és teraszajtó ismét több fényt tud beengedni otthonunkba.

8. Felületkezelés

• Felületkezelés, festés: a ma gyártott fa nyílászárók szinte teljes egészében felületkezeléssel (festéssel) kerülnek ki az üzemekből. Megkülönböztetünk lazúros festést és fedőfestést. A fa nyílászárók felületkezelésére, festésére legtöbb esetben vizes alapú festékrendszerek használatosak. A vizes alapú festékekkel kezelt fa nyílászárók sokkal ellenállóbbak a kellemetlen időjárási viszonyoknak szemben, mint az oldószeres festékkel festett fa ajtók és ablakok. A fa nyílászárók felületkezelése csiszolással kezdődik, majd az anyagot ellátjuk gomba és rovarkártevők elleni védelemmel ezután következik az alapszín felhordása, majd egy vastag közbenső réteg anyagra való fújása nagynyomású festőberendezéssel, végezetül a befejező vastag réteg felhordása az előbb említet berendezéssel. Természetesen minden anyagfelhordás után csiszolás következeik kivétel az utolsó fedőréteg, amely megadja fa ablak vagy ajtó természetes szépségét.
• Lazúros felületkezelés: a fa nyílászáró lazúros felületkezelés esetén visszaadja a fa természetes erezetét. Az így festett ablakok és ajtók igazán otthonossá tudják tenni lakásunkat.
• Fedőfestés: fedőfestés esetén a fa nyílászáró természetes erezete nem látható vagy csak nagyon kis mértékben.
• Vizes alapú festékrendszer: nem tartalmaz oldószert így festés alkalmával nem ártalmas az egészségre. A vizes alapú festékkel kezelt fa nyílászárók a későbbiek folyamán sem bocsájtanak ki magukból mérgező anyagot.
• Vizes alapozó festék: az egyenetlen felületű fa nyílászáró anyagok felületét lehet feltölteni, utána könnyen csiszolható sima póruszárt felületet kapunk. Az így előkészített fa nyílászáró szerkezet felületén a fedőbevonat szépen elterül.
• Vizes töltő alapozó: alkalmas, hogy a festendő fa ablak, ajtó pórusos felületét nagyon jól kitöltse. A megszáradt bevonat jól csiszolható, és kitűnő alapot, biztosit a végleges festés előtt álló fa nyílászáró számára. A vizes töltő alapozót fedő festett fa nyílászárók esetében használjuk.
• Vizes elő impregnálószer: a kezelt anyagot megóvja a gombák okozta elszíneződéstől és rovarok okozta károsodástól. Az így kezelt fa nyílászárók élettartalma nagyban növekszik.
• Vizes vékonylazúr: megadja a fa ajtó, fa ablak alapszínét. Csak megfelelő mennyiségű színezéket tartalmazó vékonylazúr biztosit megfelelő szűrőhatást a nap káros UV-sugaraival szemben. Ügyelnünk kel a fa nyílászáró minden esetben kellően el legyen látva az UV elleni sugárzással szemben.
• Vizes alapozó lakk: a vékony lazúr felhordása kerül a készülő ablak vagy ajtó felületére. Az alapozó lakk használatával a fa nyílászáró szerkezetek tartóssága és felületi minősége nagyban javítható. Mivel színtelen nem okoz színeltérést az ajtó és ablak felületén.
• Vizes fedőlazúr: a vastaglazúr rendszer fő komponense. a 275 -300 mikron vastagságban felhordott festék legfőbb feladata a fa nyílászáró szerkezetének a megvédése. A fa ajtóra, ablakra felhordott fedőlazúr megfelelő karbantartás mellett hosszú ideig képes megvédeni a kültéri ajtókat és ablakokat az időjárás viszontagságaitól. A fa nyílászáróknak csak kiváló festékrendszerrel és nagyon jó technológiával lehet hosszan tartó védelmet biztosítani. Mivel vizes lazúrok oldószere a víz így e festékek felhasználásával hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez.
• Vizes fedőfesték: e festékek erősen pigmentáltak így hosszú ideig biztosítanak védelmet a kültéri fa nyílászárók számára. Fedőfesték használatával festett fa ajtók és fa ablakok erezete nem látható vagy csak nagyon csekély mértékben. A fa ajtóknak és ablakoknak
• Vizes ápoló és felújító anyagok: vizes festékkel festett fa ajtók és ablakok felületétének eredeti állapotát állíthatjuk helyre, házilag is minimális munkabefektetés mellett. A beépített fa ajtók és felületét ajánlatos évente áttörölni a Milesi XGC 35 Hydrocrom áplófolyadékkal. Az ajtók és ablakok karbantartása nem igényel szaktudást, csak akarat kérdése. A karbantartott fa ajtók és fa ablakok sokáig megőrzik szépségüket.